a lelkem zsírpapír, de a szívem is csak karton.

Akkor se tudnék meleg párnát és takarót adni,
Akkor se tudnék vigasztalót súgni füledbe
S akkor se tudnék más lenni, mint Éj, Éj, Éjszaka.

Mert az Éjszaka Éjszaka lehet,
Mert a veszendő mindig veszendő
S aki egy kis életet kapott: bűnös, veszendő, tehetetlen.

Siratom, hogy sírsz, de én Éjszaka vagyok, s a reggelre fogom rá a könnyeimet.
Siratlak, mert élsz, siratlak, mert bőszen kutatod sírnivalódat
Siratlak, mert az enyém vagy, siratlak, mert másként nem lehet,

Siratlak, siratlak, siratlak.

Bánt ha itthon vagyok és nem veled. Bánt, ha ott vagyok és itthon nem.

Néhány csepp könny, két szív, két telefon, nyolcadik este, négyszáz km, végtelen szeretet.

Most két dolog lehetséges. 1-bepánikolni. 2-bizonyítani, mégha nem is sikerül a szigorlat

Eddig minden a legjobban alakul. Vizsgák letudva: 5,5,5,4,4. Már "csak" a szigorlat van hátra. Csak.

Minden második nap t-nél alszom, vagy õ nálam. Semmi stressz, csak nyugalom. Ez így jó. 

A szülei elhívtak magukkal egy erdélyi körútra Pünkösdkor. Messze van még, és? Alig várom. Imádom a szüleit.

Minden a legjobban alakul.

Már megint csak lázadozol, értetlenkedsz, töprengsz.. Állj!

TANULJ!

Szavakba önteni nem lehet, mégis világgá kürtölném!

Azért márciusban nekiállok.. :D

,,Veled jött a kezdet, légy a végsõ állomás. Mindig légy velem akkor is ha fáj, hogyha távol vagyok, mindig vissza várj! Ha bántalak, hidd el, akkor is csak Te vagy Nekem! Ha átölelsz, megszûnik a világ.

Egész életemben vártam rád..."