A lényeg, hogy azért 2-3 naponta tudunk beszélni. Akár több órán át. Bár az interneten minden annyira személytelen, de ez is több, mint a semmi. Nagyon hiányzik és amikor még olyan témákat hoz fel, mint a tavalyi 3 napos kirándulásunk Lengyelországban, hát akkor meg nem is tudom mit lehetne, kellene mondanom, tennem...
Szerencsére õ is érezteti azt, hogy mennyire hiányzok neki és ez nagyon jól esik. Sõt tegnap megkérdezte, hogyha megint lesz ilyen lengyel kirándulás, akkor vele tartanék-e. (de most csak kettesben.) Hmm. Ez az amire, nem mondhattam nemet. (már csak az idõpont legyen jó.)
