Amikor gondolok rád, nem "eszembe jutsz", hanem a lelkembe. Mert nem az eszem gondol rád, hanem a lelkem. Nem csak egy-egy pillanatra, hanem folyamatosan. Nem tudlak, hanem érezlek. Nem gondolat vagy, hanem érzés. Nem távolság, hanem közelség. Nem ott vagy, hanem itt. A lelkemben.
L.
2012.12.30. 21:29 Mora Moe
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://leftback.blog.hu/api/trackback/id/tr905975165
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
