Sokáig nem tudtam, hogy utánad kutattam, mára már tudom, tudatom gyermekien tudatlan. Igazság szerint kevésnek érzem magam, messze még az idõ, hogy az alkalmat megragadjam. Hozzád, Neked írok, mégis magamról beszélek, mert félek a felismeréstõl, hogy Te érted élek. Kicsi kora óta az ember, azt hallja: az élet egy körforgás, mindig más az íz, de mindig ugyanaz a forrás.
legyél te a forrás. /P.M./
2012.09.14. 00:38 Mora Moe
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://leftback.blog.hu/api/trackback/id/tr235975196
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.